HELYSÉGNÉVVÁLTOZÁSOK KÖZTES-EURÓPÁBAN

(1763—1995)

Összeállította és a bevezetőt írta Bencsik Péter
A kötet előmunkálataiban közreműködött Bárdi Nándor, Pándi Lajos

Lektorálta Földi Ervin, Niederhauser Emil, Ormos Mária

A szótár célja és fontossága

Európa kisállami zónájában az utóbbi két évszázadban gyorsan változtak a földrajzi nevek, főleg a helységnevek. A térség viharos történelme során számos terület cserélt gyakran gazdát. A területváltozások mindig együtt jártak a hivatalos nyelv és ezáltal a helységnevek módosulásával. Egy-egy város akár 6-8 alkalommal is nevet változtatott a határmódosítások következtében. A köztudatban sokszor nem az adott település hivatalos neve él, különösen akkor, ha a hosszabb időn át megszokott név uralomváltás miatt megváltozik. Pl. a Monarchia idejében megszokott német Lemberg nevet csak nehezen váltotta fel a kora újkor óta kissé feledésbe merült lengyel Lwów, majd az orosz L'vov név. Ma újra hasonló jelenséget élünk át: pl. a Szovjetunióból kivált Ukrajna és Fehéroroszország földrajzi nevei sokszor jelentősen eltérnek az orosz alakoktól. Az előbb említett L'vov esetében ismét új nevet kell megjegyeznünk, az ukrán L'viv elnevezést.

A térség mai helységneveinek összegyűjtése tehát a tájékozódás alapfeltétele, különösen azért, mert a változások sokszor áttekinthetetlenek. Az egykori szovjet blokk országai igen sok politikai megfontolású átnevezést hajtottak végre, s ezen helységek egy része az utóbbi öt évben kapta vissza régi-új nevét. Néhány ilyen ideologikus név (különösen a személyekről elnevezett települések esetében) azonban megmaradt, nem kapta vissza eredeti alakját. Az 1989 óta eltelt évek során valószínűleg már végbementek a névváltozások és a helységnevek zöme egy időre újra stabilizálódni fog.

Ez a szótár, amely a Köztes-Európa 1763—1993 c. történeti atlasz melléklete, nem egyszerűen e térképgyűjtemény névmutatója, hanem összegyűjti Köztes-Európa legfontosabb helységneveinek történelmi névváltozatait. Nem törekedtem arra, hogy a terület összes települését feldolgozva teljes helységnévtárat állítsak össze. Egyrészt ez szétfeszítené a szótár terjedelmi korlátait; másrészt felesleges is, mert feladatom a történelmileg jelentős nevek változásainak feldolgozása volt. A szótár elsődleges célja a hivatalos névváltozatok összegyűjtése 1763-tól napjainkig. (Mivel a helységek mai hivatalos nevük szerint kerültek a szótárba, a gyűjtemény történeti alapjellege mellett földrajzi célokra is használható.) A régi névváltozatok összegyűjtése nagy segítséget nyújt a tájékozódásban a történészek számára. Nemzetközileg használt történeti munkákban, tanulmányokban és atlaszokban elfogadott (bár nem általános) elv, hogy a földrajzi neveket az adott korszak hivatalos alakjában említsék meg. (Ezt az elvet követi pl. a Köztes-Európa atlasz is.) Azonban sokszor nem állt rendelkezésre pontos információ arról, hogy egy adott korszakban vagy nyelven mi volt a hivatalos elnevezés. E szótár a nevek megváltozásának időpontját is megadja, amennyiben az ismeretes.

A szótár másik célja az, hogy összegyűjtse a nem hivatalos névváltozatokat is: a Köztes-Európában élő népek nyelvében meglévő, történelmileg kialakult formákat, illetve azokat a neveket, melyeket egy-egy település nemzetiségi lakossága használ. Előbbiek közé általában olyan nagyvárosok tartoznak, melyek kiemelkedő szerepet töltenek be egy távolabb élő másik nemzet történelmében is. Lipcse és Krakkó soha sem volt hivatalos neve e két városnak, de fontosságuk miatt kialakult a magyar nevük is. A másik típus esetében szintén olyan nevekről van szó, melyek általában nem voltak hivatalosak. Ezek többnyire kisebb települések, ahol nemzetiségi lakosság él és anyanyelvén ad nevet lakóhelyének; helységneveik inkább csak helyi szinten ismertek. Ide tartoznak a moldvai csángó falunevek, a szorb nevek Lausitzban, vagy a dél-alföldi szlovák nevek (pl. Örménykút = Irminčok), stb.

Végül, de nem utolsósorban az is célja a kötetnek, hogy a nevek összegyűjtése közben leszűrt történelmi tanulságokat közreadja. Az előszóban használati útmutató is helyet kapott.

Különösen fontos az a tény, hogy mindeddig nincs olyan magyar gyűjtemény, mely az egész térségről részletes áttekintést adna. A Kárpát-medencéről igen jó földrajzinév-szótárak találhatóak Magyarországon, ezen kívül viszont csak nagyobb területről, a Föld egészéről van igen kevés számú gyűjtemény. Utóbbiak tartalmaznak ugyan adatokat a köztes-európai területekről is, de ezek nem elég részletesek. Úgy gondolom, hogy ez a névváltozatokban bővelkedő terület mindenképpen külön kötetet érdemel. Németországban és Ausztriában e témában viszonylag sok gyűjtemény jelent meg, de a térség államaiban is a magyarnál jóval több hasonló szótár jelent meg eddig.

A szótár Kárpát-medencére vonatkozó anyaga alig részletesebb, mint Köztes-Európa más területeinek feldolgozottsága. Azoknak, akik a Kárpát-medence részletes feldolgozásával szeretnének megismerkedni, inkább a következő alfejezetben (és az irodalomjegyzékben) ismertetett köteteket ajánlom. Köztes-Európa helységnévváltozásainak szótára remélhetőleg hasznos segédkönyv lesz az egyetemes történelemmel foglalkozók számára. Itt jegyzem meg, hogy munkám, bár érint egyes nyelvészeti problémákat, elsődlegesen történelmi célokra készült, így természetesen csak részben vehettem figyelembe a névtudomány módszereit és szempontjait.

A teljes előszó letölthető itt